Földrajz

Községünk Fejér Megye északnyugati szélén, a Bakony keleti peremén fekszik. Északon a Vértes-hegység, keleten és délen a Bakony mellári fennsíkjának mészkő- és dolomitgerincei zárják le. A környék legkiemelkedőbb pontja a Hársas-hegy csúcsa. Morfológiai értelemben a terület a Gaja-patak vízgyűjtő rendszeréhez tartozik.
Kőzetanyagának meghatározó tömegét a földtörténet középkorában keletkezett mészkő és dolomit alkotja. E kőzetek az egykori Tethisz-tenger üledékéből keletkeztek, majd emelkedtek ki. Az alacsonyabb árkos térszínek és a táj peremvidéke a földtörténeti újkor elején még néhányszor víz alá kerültek, mikor is újabb mészkőrétegek, homokkő rakódott rájuk, ekkor képződtek a Kisgyón és Balinka térségében az eocén korú barna kőszéntelepek. Ennek köszönhetően teremtődött meg a kisgyóni és balinkai bányászkodás.
A földtörténet egyes szakaszaiba adnak betekintést az egykori élőlények maradványait tartalmazó természetes és mesterséges feltárások.

Ilyen az Európában egyedül álló Balinka Kisgyón területén fekvő védett természetes geológiai feltárás. A Tűzköves-árok alsó része védett geológiai feltárás, amely a földtörténeti középkor jura időszakában keletkezett (195-137 millió évvel ezelőtt) kőzetrétegek bemutató helye (itt halad el az országos Kék-túra útvonal).
Állandó vizű pataknak csak a Gaja tekinthető, a beléje torkolló kisebb völgyek patakocskái nyáron gyakran kiszáradnak.
A keleti Bakony nagy részét természetes növény borítja, többnyire erdők, kisebb részben rétek. A változatos faállományú erdőkben számos ehető és mérgező gomba található. Gazdag e terület állatvilága is - az egysejtűtől az emlősig. Sok az énekes és ragadozó madár, a nagy vadak, így az őzek, szarvasok, muflonok és vaddisznók. Az itteni vadállomány kitűnő minőségét több aranyérmes trófea is igazolja.

A tájat a helyi és helyzeti adottságai az ország egyik korai lakott területévé tették. A jó ivóvíz, a kiváló minőségű vadállomány, az enyhe klíma, a jó levegő, a barátságos és szép környezet, a jó védelmi lehetőségek vonzották az embereket e tájra. A kőkorszaktól kezdve minden kor emberének nyoma található a vidéken.

A községen átvezet a Bodajk-Zirc közlekedési út, amely összeköti a Móri-árkot és a Zirci-medencét.
A táj szépsége, jó levegője, a festői Gaja-szurdok, a kisgyóni turisztikai központ sok kirándulót vonz Balinka környékére. A szurdok bejáratánál levő Bagoly-vár fogadó, a Tölgyes Turistaközpont, a Bodajki Falutábor, a Bakonykapu vendéglő, a Kisgyóni Kulcsos házak akár hosszabb időre is pihenési lehetőséget biztosít. Jó a közlekedési lehetőség autóbusszal Zirc, Ajka, Esztergom, Székesfehérvár, Mór és Budapest felé.

Községünk egyik jellegzetessége, hogy két, egymástól 5 km-re fekvő településrészből (Balinka, Mecsér), valamint a kettő között félúton található belterületi Bánya telepből és a külterületi MÁV telepből áll. Ezen kívül még Balinka belterületétől 9 km-re nyugatra fekvő Kisgyón is a településünk közigazgatási területéhez tartozik.